...egyszerűség, szépség, teljesítmény...

hu  en

Rekuzni egészséges

Kerékpározni egészséges! - tartja a tapasztalaton alapuló közvélekedés, amelyet fiziológiai és orvosi vizsgálatok, kutatások támasztanak alá. A biciklizés az aerob, ciklikus mozgásformák közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kerékpározás során ugyanaz a mozdulatsor egymás után sokszor ismétlődik, és a kitartó mozgás intenzív légzéssel megy végbe. A legfontosabb egészségügyi vonatkozás, hogy kiválóan edzi a szív- és vérkeringési rendszert, a légzésszám emelkedik, a pulzus nő, a vérnyomás emelkedik, ezáltal a vérkeringés élénkül, ami azt jelenti, hogy a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt nagyobb mennyiségű oxigén jut el, mint nyugalomban. Ezen hatások eredőjeként a rendszeres kerékpározás nagymértékben javítja a terhelhetőséget, a szervezet fizikai teljesítőképességét, a mozgás során lezajló biokémiai változások eredőjeként pedig kedvezően befolyásolja a vér zsírsav- és lipidtartalmát.

 

A kerékpározás, mint szabadban űzött sport, egyben utazás, csavargás és találkozás a természettel, felüdítő hatással van a mindennapok stresszétől gyötört idegrendszerre, pszichére. Viszonylag kevés, és nem túl drága sportszer szükséges hozzá, ellentétben például a vitorlázással; az év sokkal nagyobb részében művelhető, mint a sízés; bárhol űzhető, szemben az evezéssel, és - mivel a kerekek viselik a testsúlyt - nem veszi úgy igénybe az izületeket, mint a futás. Apropó futás: igaz, hogy „a láb mindig kéznél van", de kellő edzéshatás eléréséhez sokkal fárasztóbb eleget futni, mint biciklizni, és a futás nagyobb sérülésveszéllyel (most nem balesetre, hanem idültté válható csont-, izületi, ín- és izomproblémákra gondolunk) jár.

 

Nagy előnye a kerékpározásnak, hogy ha valaki nem ér rá külön „edzeni", sportolni, de például iskolába vagy munkába járva rendszeresen biciklizik, azzal egészségét szolgálja - kétszeres előnyre téve szert azokkal szemben, akik az alapmozgással, a gyaloglással szemben egészségtelen módját választják a napi közlekedésnek, például autóznak (mozgásszegény, renyhe életmód), illetve villamossal járnak (az előbbi, plusz a fertőzésveszélyes környezet). A rendszeres edzés ötven százalékkal csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Márpedig lelkileg sokkal könnyebb, élménygazdagság szempontjából pedig sokkal jobb biciklizni, mint a konditerem gépein izzadni!

 

Igen, kerékpározni egészséges. Ám vannak káros hatásai is. A szokványos „görnyedt" kerékpár nem alkalmazkodik az ember testfelépítéséhez, hanem az embernek kell alkalmazkodnia a járműhöz: a keskeny, kis nyergen ülve olyan testtáj hordozza súlyának zömét, amely nem erre termett, az előregörnyedő tartás statikus terhelése miatt szenved a gerinc, a váll, a csukló, illetve a medence fölött szinte az egész izomzat, a tüdő összeszorult mellkasban kénytelen dolgozni, úgyhogy egy-egy hosszabb túra  végére fájdalmak, kínok, kellemetlenségek sorára panaszkodik a bringás.

 

Illetve - nem panaszkodik. Tudomásul veszi, hogy a biciklizés némi szenvedéssel jár, és ezt, a kihívás részeként, hősiesen elviseli. Kajakban is megfájdul a feneke estére, a satuként szorító sícipőt kéjes gyönyör kicsatolni a felvonón, és ne mondja senki, hogy egy vitorlás trapézán lógni jobb, mint karikázni. Ezek vele járnak a sporttal, és kész!

 

Pedig nem így van, legalábbis a biciklizés esetében. Van olyan kerékpár, amellyel gyötrelem és káros egészségügyi hatások nélkül bringázhatunk, mert a gép és az ember érintkező felülete - „interfésze" - illik az emberi testhez. Ez is a szív, a tüdő és az izmok munkájával halad, ez is felfrissíti a szellemet, de nem kínoz, nem okoz fájdalmat és kellemetlenséget. A fekvőbringáról, a rekuról van szó. A továbbiakban ilyen szempontból vetjük össze a szokványos kerékpárt a rekuval.


Testtartás

„Görnyedtbringán" a testsúly megoszlik az ülés, a kormány és a pedál között.

 

Országúti versenygépen jut a legkevesebb súly az ülésre, az erősen előredőlt helyzet és az intenzív pedálozás miatt. Ez a pozitúra azonban csak nagyfokú hozzászokás és a testalkatra tökéletesen beállított kerékpár esetén viselhető el tartósan, de még akkor is csak vastag, puha betétes nadrággal és a kéz csúszkálását a kormányon csökkentő kesztyűvel. Ám, mivel keskeny és kemény az ülés, fokozottan jelentkezik a genitáliák nyomásának, zsibbadásának, fájdalmának problémája - ezekről később.

 

Rekreációs bringázásra előszeretettel használt trekking- és terepkerékpárokon felegyenesedettebb a testhelyzet, tehát hiába széles esetleg a nyereg, a súly nagyobb hányada esik rá, ezért itt is fennállnak az „intim kínok", ugyanakkor azért előre kell dőlni annyira, hogy támaszban kelljen tartani magunkat. A természetellenes póz miatt megfájdul a derék, a csukló, a kar, a vállöv, a fej tartása miatt pedig a nyak és a csuklyás izom - akár olyan érzést keltve, mintha tüzes kést döftek volna belé. Emiatt sokan bringáznak lehorgasztott fejjel, csak néha pillantva fel, hogy neki ne menjenek valaminek, és lássanak valamit a tájból. Különösen sok szenvedést kell kiállni többnapos, hosszú túrán, mert az éjszakai pihenések alatt nem regenerálódnak a bekötött, lemerevedett izmok. Csak rendszeres masszázzsal lehet oldani a csomókat, de hát nem a Tour de France-on vagyunk, ahol minden menőnek külön gyúrója van. Nekünk marad a testi gyötrelem és a frusztrált lélek.

 

Tisztázzuk: a statikus izomtónus nem edz semmit, csak fáraszt, a kivörösödött „majompopó" pedig szükségtelen fájdalmat és furunkulusveszélyt okoz. Aki komolyan gondolja a biciklizést, és nem mazochista vagy fakír, keressen jobb megoldást, amely nem más, mint a komfortbringa, a reku.

 

Az ülősebb rekukon nagy felületű, szivacspárnás a nyereg, és hálós vagy szivacsbetétes a támla. Ezek pontosan a biomechanikailag kedvező szögben, illetve hajlásokkal helyezkednek el. Olyan, mintha autót, leginkább sportkocsit vezetnénk, nagyon hosszú ideig kényelmesnek találjuk. A fekvősebb rekuk rendszerint egydarabos ülés-támla héjjal készülnek, amelynek ívelése pontosan alkalmazkodik a hát és az ülep formájához, ebben inkább az autóversenyzőkére vagy a nyugágyban napozó emberére emlékeztet a testtartás. A héjat szivacs vagy térhálós betét teszi kényelmessé. Gyakori, hogy a láb magasabbra kerül a medencénél, ezért ajánlatos patentpedált alkalmazni (nehogy hasizomból kelljen tartani a pedálról lecsúszkáló lábat), illetve, az erősen hátradöntött helyzet miatt, fejtámlára van szükség. Ez is nagyon komfortos, soknapos, hosszú túrán is. A kéz mindkét esetben lazán nyugszik a kormányon, akár felső- akár alsókormányos a jármű.

 

Végső soron tehát azt mondhatjuk, hogy a komfortbringa mindenkinek sokkal előnyösebb a görnyedtbringánál: a kevesebbet biciklizőknek azért, mert ők sohasem szoknak igazán hozzá a kerékpárjukhoz, és örökös kezdőként szenvedik meg a kisebb túrákat is, a sokat hajtóknak meg azért, mert ők hosszabb utakra vállalkoznak, amelyeket szenvedés nélkül, élvezetesen tehetnek meg.

 

Gerincesek vagyunk

A fentiekhez szorosan kapcsolódik, de olyan jelentős kérdés, hogy indokolt külön szólni róla: hogyan hat a kerékpározás a gerincre? Az ember gerincoszlopa - jól, rosszul, mint a sok ortopédiai probléma mutatja - a felegyenesedett testhelyzethez és járáshoz alkalmazkodott, tehát a gerinc nagyjából függőleges helyzetéhez, amilyet járás közben vesz fel. Görnyedtbringán viszont előredől a felsőtest, és ívelten kipúposodik a hát, megváltozik a gerinc normális ívelése, és ez fájdalmat, görcsös izmokat okozhat. Ráadásul az útfelületről a nyergen át érkező ütések direktben érik a gerincoszlopot, amely azokat szinte tompítatlanul vezeti tovább a koponyába - azért csak „szinte", mert a porckorongok tompítanak valamelyest, de ez persze nem tesz jót nekik.

 

Mennyi idő után lépnek fel a panaszok?  Egyéni, alkati adottságok és edzettség kérdése, de sokaknál már rövid, 30-40 kilométeres túrát is megkeseríthetnek.

 

Mi a megoldás? Természetesen a reku, mert azon a gerincoszlopot megtámasztó, a tartóizmokat részlegesen tehermentesítő testtartásban helyezkedünk el, illetve a gerinc hajlataihoz alkalmazkodik az üléstámla ívelése. Az úthibákból adódó ütések egyenletesen oszlanak el az ülep és a hát egész felületén, sehol sem lép fel számottevő helyi terhelés.

 

A különbség nagyon nagy. Van például olyan személy, aki nyitott gerinccel született, és szokványos kerékpáron egyáltalán nem biciklizhet, a nagy kockázat és a várható szenvedés miatt orvosilag el van tiltva tőle. Számára a reku nyitotta meg a kerékpározás csodálatos világát, minden veszély és kellemetlenség nélkül hódolhat ennek a sportágnak, és így is tesz.

 

Izzadás, kipállás

A reku ülésével combtőtől nyakig érintkezünk, a kerékpározás pedig főképp a melegebb hónapok kedvtelése - nem izzadunk rá az ülésre? Nem fázunk meg leszállás után?

 

A zártcellás szivacs ülés- és támlabetét csakugyan izzaszthat, még ha van is huzata. Ehelyett nyitott cellás szivacsot célszerű használni, vagy még inkább térhálós szálfonadékból készült Ventisit ülésbetétet, amelyen áthalad a vízsugár, sőt a tekintet is, és amely tökéletesen kivezeti a verejték páráját. Nagy melegben csak azért nedvesebb rajta a trikó háta, mert ott nem annyira éri a menetszél.

 

Megjegyzendő, hogy az izzadás problémája nem ismeretlen a görnyedtbringákon sem. Kisebb a felfekvő felület a nyergen, de annál nagyobb ott a nyomás, betétes nadrágot szokás hordani, és abba igencsak belepállik ez-az. Melegágya az ilyesmi a bőrfertőzésnek, furunkulusnak, amely elronthatja, sőt meghiúsíthatja az egész túrát. Rekun nyugodtan hordhatunk lazább, szellősebb ruhadarabokat, nem vagyunk kis helyen összepréselve az üléssel, nincs ilyen gond.

 

További különbség, hogy a kerékpárosok nagy része hátizsákot hord, ami alatt óhatatlan a beizzadás. Rekun eleve nem jön szóba a háti, holmink üléstáskába kerül, amelyet leszállás után tarisznyaként vihetünk magunkkal. Végül tehát e tekintetben is a reku felé billen a mérleg nyelve.

 

Nemi nemezis

A kerékpárnyereg nagy erővel nyomja a két láb közötti lágy részeket, a perineumot. Ennek többféle előnytelen hatása van.

 

Férfiak esetében elszorulnak a genitáliákat ellátó vérerek, ezért a fájdalom mellett zsibbadás, érzéketlenség, hidegben erős fázás jelentkezik. A here gyenge vérellátása és a passzentos nadrágban kialakuló magasabb hőmérséklet együtt oda vezet, hogy drámaian csökken a spermában az egészséges ondósejtek száma, és ezzel együtt a nemzőképesség. Ennek mértéke a kerékpározás mennyiségétől függ: már heti 300 kilométer elég, hogy csak 4 százaléknyi legyen a sperma egészséges hányada. Ráadásul bizonyos idegek nyomása erekciós zavarokhoz vezethet. Versenyzőknek, komoly amatőr sportembereknek egészen komoly probléma, súlyos magánéleti és házassági válság okozója lehet ez. A komfortbringa nagyfelületű, kényelmes ülése kiküszöböli az ilyen jelenségeket, a szabad véráramlás és a lazább öltözék lehetősége kedvez a nemzőképesség megőrzésének.

 

A hölgyek sem maradéktalanul boldogok a biciklinyereggel. Még ha a női medence csontozatához illő, szélesebb nyerget használnak is, amely nem nyomódik be olyan mélyen és fájdalmasan a lágy részekbe, az előredőlt tartás miatt gyakori (ám prűdségből vagy szeméremből nemigen hangoztatott) panasz a nyeregcsőr és a szeméremcsont közé becsípődött érzékeny részek (vulva, labia minora, clitoris) fokozódó irritációja, kidörzsölődése, fájdalma. Ezek után átszállni egy komfortos ülésű rekura megváltásként hat!

 

Tágul a mellkas

A bringaversenyzőkről az a mondás járja, hogy a hátukban van a tüdejük. Csakugyan, görnyedt pozíciójukban a hátuk kipúposodik, a mellkasukat meg összeszorítja lefelé álló két karjuk, miközben rekeszizmukat felnyomja a gyomor, csökkentve a vitálkapacitást. Csoda, hogy mégis ekkora teljesítményre képesek! Biciklijük felépítése nem segíti, hanem inkább hátráltatja őket.

 

Egészen más a reku! A kényelmesen hátradőlő ember mellkasa kitágul, a zsigerek pedig súlyuknál fogva lejjebb szállnak, semmi sem akadályozza az intenzív légzést. A nyak természetes szögben áll a törzshöz képest, minimális ellenállással áramlik a levegő.

 

Rekuzni egészséges!

Összefoglalva az eddigieket azt mondhatjuk, hogy kerékpározni, úgy általában, egészséges testmozgás, de szép számmal vannak a „görnyedtbringának" az egészségre káros hatásai is, amelyek már egészen szerény távok és időtartamok esetén is jelentkeznek. E negatív hatásokat viszont egytől egyig kiküszöböli a komfortbringa, a reku, amely nemtől, életkortól és az egyhuzamban, illetve kumulatívan megtett távtól függetlenül mindenki szervezetének jót tesz.

 

Hasonlattal élve azt mondhatnánk, hogy olyan a különbség a görnyedt- és a komfortkerékpár között, mint az egy számmal kisebb, vagy az éppen a lábunkra illő gyaloglócipő között: az előbbiben is lehet túrázni, élvezhetjük a táj szépségét, megmozgatjuk izmainkat - csak fáj a lábunk, sőt idővel maradóan deformálódhat, idült problémák alakulhatnak ki, míg jó cipőben kín nélkül kirándulhatunk.

 

Összefoglalva az átlagos bicikli és a reku egészségi hatásainak különbségét:

 

 

 

 

Görnyedtbringa
Komfortbringa

Testhelyzet

Előredőlő, a felső testet a kar és a vállöv támasztja meg, a fejet a nyakizom tartja

Hátradőlő, a felső testet az üléstámla támasztja meg, a nyak helyzete természetes, illetve a fekvős típusoknak fejtámlájuk van

Gerinc

A gerincoszlop dőlése és hajlása nem természetes, az úrtól érkező ütéseket a gerinc a koponyáig továbbítja

A gerinc vonalát követő üléstámla egészséges helyzetet teremt, az ütések eloszlanak a hát egész felületén

Izomtónus

A testhelyzet megőrzését sok izom statikus megfeszítése biztosítja. Ez nem javítja az edzettséget, csak fárasztó, görcsösödést okoz

A komfortos testtartást az ülés biztosítja, a hajtásban részt nem vevő izmok lazák, energiát nem fogyasztanak

Tüdő, zsigerek

A tüdő és a zsigerek összenyomódnak, csökken a vitálkapacitás, étkezés után kellemetlen az érzés

A tüdő szabadon kitágulhat és működhet, biztosítva van a zsigerek természetes helyigénye

Nemi szervek

A biciklinyereg elnyomja a genitáliákhoz vezető ereket és idegeket, zsibbadást, az erekciós- és megtermékenyítő képesség romlását okozva. Hölgyek is kellemetlen hatásokra számíthatnak.

A komfortülés nem zavarja a nemi szervek vérellátását és beidegzését, sem hölgyek, sem urak nem tapasztalnak kellemetlenséget

 

http://carbonrecumbent.com/ | Telefon: +36 88 451 648 +36 88 451 249 Fax: +36 88 597 130